Apple-cuccok szervizelése

Ha gond van valamilyen garanciális Apple-termékkel, akkor természetesen a hivatalos helyre viszem. Ahol van Apple Store, ott oda, Magyarországon pedig az Apple által megadott helyekre (jelenleg kettőt sorol fel a PDF).

Ha viszont már nem garanciális termékről van szó, és a kérdéses dolog egy iPod vagy iPhone, akkor dr. iPod az én emberem. Gyorsreagálású szolgáltatást nyújt, azonnali ingyenes biciklis kiszállítással (mivel közel lakunk egymáshoz).

Ha a már nem garanciális termék egy Macintosh, akkor irány iDoki (i-doki.com), aki eddig már megszerelte a Time Capsule-öm elromlott tápját, valamint kicserélte az iMacben a vinyót, és ott, a helyszínen meg is várhattam.

2009-es örömeim

Kapkodva igyekszem felidézni, milyen kütyü vagy szoftver emelkedett számomra ebben az évben.

Hard-ware

  • Kindle — Végre újra sokat olvasok, köszönhetően ennek a kedves kis berendezésnek. Nagyon-nagyon szeretem.

  • iPhone 3GS — 32GB tárhely és kellemes sebesség. Elégedett vagyok vele.

  • Aquapac Waterproof Case — Vízálló tok gyakorlatilag akármilyen telefonhoz (különböző méretekben kapható). A strandon nem kell aggódom, hogy a ruháim közül valaki elviszi a telefont, és telefonhívásokat bonyolíthatok, internetezhetek, vagy filmezhetem a gyerekeim a Balatonban. A nagyobb tokokba belefér pluszban a kocsikulcs is. A portól is remekül védi a telefont a nyaralás alatt.

  • Apple Wireless Keyboard — Kicsi, elegáns, és tökéletes mása a MacBook (Pro) billentyűzetének (pl. fn gomb), így nem kell az agyamat átkapcsolni, ha ezt vagy azt használom.

  • Magic Mouse — Végre egy korrekt egér az Apple-től. Tetszik, ahogy lendületbe hozom scrollozásnál.

  • Logitech Z-5500 Digital 5.1 Speaker System — Svájcban vettem, elég kedvezően. Nagyon jól jött már ott is filmnézéshez, de itthon is élvezem. Hibátlan darab.

Soft-ware

  • MoneyWell — A pénzügyek újszerű, letisztult kezelése. Az iPhone-változat sajnos még nem készült el, úgyhogy rendszeresen importálgatnom kell a PocketMoneyból exportált tételeket.

  • OmniGraffle Professional — Mostanában kevés olyan dokumentumot készítek munkám során, amelyben ne kellene valamilyen ábra. A Visio gusztustalan felülete nagyon távol áll tőlem, lassan egy évtizede utálom, ez viszont hasonlít a DTP-korszakban megszokott vektoros rajzolóprogramokhoz (Illustrator, Freehand), úgyhogy teljesen kézre áll, ráadásul olvassa és írja a Visio-fájlokat is.

  • ClickToFlash — A Flash az információs szupersztráda egyik legvisszataszítóbb szörnyszülötte, de ezzel a kis eszközzel hatékonyan kordában lehet tartani. Ráadásul jobban megy vele a YouTube is.

  • Plex — Filmnézés kényelmesen és elegánsan.

  • jDownloader — Filmletöltés kényelmesen és elegánsan. Nem volt rossz már a Speed Download sem, de ez összeszedi a kertből még a kutyakakát is.

  • Exchange-integráció a Snow Leopardban — A profi módon megvalósított Exchange-integráció nagyon megkönnyíti az életem, ráadásul az eddig megszokott Apple-alkalmazások működnek teljes értékű kliensként. Nem kényelmetlen többé a Macintosh az enterspájzban (de csak ha az Exchange legalább 2007-es változata fut).

  • backblaze.com — Évi 50 dollárért korlátlan online backup. Egyrészt jó érzés, hogy újabb biztos helyen megvannak a családi fényképeim, videóim, dokumentumaim, védetten a lakástűztől és a betöréstől is, másrészt elég jól jön, amikor heteket töltök valahol külföldön, és nincs nálam a rendes Time Machine-háttértár (Time Capsule).

  • habari — Egyszerű, de profi blogmotor a durva hibáktól hemzsegő WordPress helyett. Jobban alszom azóta, bár még nem lőttem be minden finomságot.

  • tumblr — Egyszerű, könnyed, játékos. Néha veszem csak elő, de akkor jólesik.

  • dijnet.hu és tavszamla.hu — Elektronikus számlafogadás és -fizetés. Alig maradt szolgáltató, aki csak sárga csekket hajlandó küldeni, a számláink túlnyomó többsége elektronikusan érkezik, és integrálódik a banki rendszerbe. Pár kattintás, és elintézve, külföldről is. Szinte hihetetlen, hogy idáig eljutottunk már Magyarországon is, dacára az elmebeteg digitálisan aláírt számlás törvényeinknek.

  • Twin Peaks — Újra végignéztem a teljes sorozatot Svájcban, és újra rájöttem, hogy csodálatos.

Mit várok 2010-ben:

Korábbi évek örömei:

Milyen az iPhone 3GS az ezüsthátú után

Lassan két hete használom az új iPhone 3GS telefont, úgyhogy itt az ideje, hogy egy gyors listában beszámoljak róla, milyen az első generációs, ezüsthátú iPhone után ez használni:

  • Sebesség: A modell a sebességről kapta a nevét, és ez nem is csoda. Rövid használat után láthatjuk, hogy új szintre lépett a platform. A 3GS-en minden nagyon gyors, ellentétben a régi telefonnal, amely időnként bosszantóan belassul, és néha rengeteget kell várni valaminek a betöltésére. Azt javaslom, hogy aki most nem akarja lecserélni az iPhone-ját, az ne nagyon próbálgassa a 3GS-t, mert utána sokat fog bosszankodni a régebbi telefont használva.
  • 32 GB: Óriási élmény, hogy végre nem kell azon szenvednem, milyen zenét passzírozzak fel arra a pici helyre, ami az alkalmazások, filmek, podcastok mellett maradt. Az összes igazán kedvenc albumom fent van, plusz az összes szám, amelynek legalább 4 csillagot adtam (ami dinamikusan változik). Végre annyi mindent meghallgatok, ha éppen arra támad kedvem. Lehet még persze fokozni, nem volna rossz, ha az összes zeném ráférne, de nem szeretnék telhetetlen lenni.
  • Kamera: Gyakorlatilag kompakt fényképezőgépként használom a telefont, úgyhogy igen fontos számomra, hogy fejlődött ezen a téren. Egyrészt az autófókusz segítségével végre lehet normális közelképeket készíteni, másrészt a telefon végre videokameraként is remekül működik. Nyilván nem kell csúcsminőséget várni tőle, viszont könnyedén használható, a kész videó gyorsan fel is tölthető (ilyenkor a fájlméret a töredékére lesz, egyrészt a felbontás a negyedére csökken, másrészt csökkenti a minőséget), és a legjobb, hogy ez a fényképezőgép és videokamera mindig nálam van, bármikor tudom használni.
  • Hangerő: A gyakorlatban az ezüsthátú iPhone legbosszantóbb hibája a gyenge hangerő volt. Zajos helyen alig hallottam a másik felet, fel kellett raknom a headsetet. Pedig tisztogattam is, lyukasztgattam is. Az új viszont végre rendesen felhangosítható, szép tiszta hangot ad.
  • Külső: Ami rögtön feltűnik, hogy gyönyörű a képernyő, nem repedt és pixelhibás, mint az előzőnek (amelyet a magas költség miatt nem javíttattam meg). :) A külsőről nyilván nem tudok újat mondani a jelenlegi iPhone 3G-tulajdonosoknak, de számomra, aki eddig az elegáns, alumíniumból készült hátlaposat használtam, kellemes csalódás: olyan érzés, mintha egy csiszolt követ tartanék a kezemben, nincs olcsó műanyag-érzete.
  • Akkumulátor-élettartam: Óriási csalódás. Messze kevesebbet bír, mint az ezüsthátú. Az normál használat mellett simán kibírt két napot, ezt viszont naponta tölteni kell, intenzívebb használatnál pedig naponta többször (!). Ez engem ugyan nem ráz meg különösen, mert a napom nagy részét úgyis a gép előtt töltöm, a telefont rutinszerűen berakom a dokkolóba, de sok embernek komoly problémát jelent. Kellemetlen kompromisszumként használhatunk egy, a zsebünkben magunkkal vihető, külön tölthető akkumulátort. A telefont emiatt nem szeretném kiherélve használni (a WiFi, 3G stb. kikapcsolásával).
  • 3G: Nem gondoltam volna, hogy Edge után ekkora előrelépés lesz, de nagyon észrevehető. Persze lehet, hogy ebben benne van a 3GS gyorsabb processzora és több memóriája, illetve a szolgáltató is.
  • GPS: Mondanom sem kell, elég hasznos funkció, végre pontosan tesz be a térképre, és végre tudok navigációs szoftvereket is használni.
  • Szolgáltató: Nagyon örülök, hogy végre olyan mobilszolgáltatónál vagyok, aki árulja és támogatja az iPhone-t. Sokkal egyszerűbb így. Az már valószínűleg csak személyes szerencsém, hogy ahol a család a Balatonnál minden nyáron rengeteg időt eltölt, ott a T-Mobile kövér 3G-jelet szolgáltat, míg a Pannonnál és a Vodafone-nál a térerő és az Edge meglehetősen akadozva működött. És talán az országos üvegszálas hálózatának köszönhető, de vidéken is gyors az internet, míg a másik két szolgáltatónál sajnos jelentős különbséget éreztem a főváros és a vidék között (ez azóta lehet, hogy változott, nem tudom).

Összességében roppant elégedett vagyok, az iPhone 3GS komoly előrelépés számomra a végső kézi-eszköz után folytatott kutatásban.

Mi hiányzik nekem még mindig az iPhone-ból [kiegészítve]

Tavaly nyáron, mikor még csak első generációs iPhone létezett, leírtam, mi hiányzik nekem az iPhone-ból: Milyen legyen az új iPhone [2008.06.03]. Pár napra rá, mikor megjelent az iPhone 3G és a szoftverfrissítés, kihúzhattam jó pár mindent.

Most itt az iPhone 3G S és a 3.0-s szoftver, és igencsak lerövidült a lista. Szubjektív prioritási sorrendben, kiegészítve azokkal, amik tetszettek az általatok javasoltak közül:

  1. háttérben futó, külső fejlesztő által készített alkalmazások (vagy legalább egy kiválasztott),
  2. albumok szerinti véletlenszerű lejátszás,
  3. zászlócskák kezelése a levelezőprogramban,
  4. az összes IMAP-mappát frissítése egyszerre,
  5. a mindenféle felugró figyelmeztetések (SMS, naptáresemény, push) korrekt kezelése, nem azonnal eltűnő módon, nem elnyomva a korábbiakat (jó példának lásd: Palm Pre),
  6. a telepített alkalmazások valami struktúrában való kezelése, ilyen mennyiségnél ez már nehezen átlátható,
  7. a Spotlight keressen a böngésző “előzményeiben” és “könyvjelzőiben” is,
  8. feladatok (teendők) szinkronizációja a Mail alkalmazással (MobileMe felett is),
  9. a lezárt képernyő felhasználása külső fejlesztők által készített alkalmazások által,
  10. SMS-írásnál jelezze, mikor lépünk át új üzenetbe, vagy számolja a karaktereket,
  11. kontaktok küldése és fogadása Bluetooth-on keresztül,
  12. erősebb akkumulátor (de csak ha nem jár túlzott súlynövekedéssel, nekem elég szokott lenni),
  13. SMS-ek kezelése Address Bookból, Bluetooth-on keresztül,
  14. Adobe Flash támogatása,
  15. az utolsó zene megjegyzése, ha átváltok videóra, majd vissza,
  16. MPEG4-formátum (DiVX, XViD stb.) lejátszása konvertálás nélkül,
  17. kisebb súly,
  18. 802.11n WiFi támogatása.

A legelső hiánya bosszant, mert sokszor mondanám, hogy van félórám, hallgatnék valami zenét, lepjen meg valamivel. Viszont a zenéim nagyon különbözőek, és néha rosszul jön ki, mikor a Máté passió egyik passzusa után rögtön Massive Attack jön, vagy fordítva. Albumokat gyűjtök, nem számokat. (Azért furcsa, hogy ez hiányzik, mert az iPod és az iTunes mindig is tudta ezt.)

A levelezésből hiányzó két funkció már foglalkoztat annyira, mióta van korrekt iPhone-ra optimalizált Gmail. De azért örülnék, ha egyszer megvalósítanák őket.

A Flash egyre kevésbé érdekel, főleg, ha figyelembe veszem a várható erőforrásigényét, és azt, hogy a Flash-tartalom 99%-a reklám, ezért ha támogatná is, azonnal le akarnám tiltani. Szerencsére egyre veszít a jelentőségéből, az új böngészők, a JavaScript-libraryk és a HTML5 remélhetőleg szép lassan visszaszorítják az animációk világába, ahonnan jött.

Az utolsó négy apró kellemetlenség csupán.

Egyszóval nem állunk rosszul így, egy év elteltével.

A jövendőbeli számítógépem, operációs rendszerem és telefonom

Eredetileg nem akartam a WWDC-n bejelentett újdonságokról szóló híreket ismételni, azonban mégis megteszem, annyira személyesen érintve érzem magam, mert itt mutatták meg először azt a számítógépet, amelyre lecserélném a jelenlegit, azt az operációs rendszert, amelyre lecserélnem a jelenlegit, és azt a telefont, amelyre lecserélném a jelenlegit. Hadd magyarázzam meg.

A leendő számítógépem: az új MacBook Pro 15”

A jó kis EPAM-os MacBook Próm még mindig egy fantasztikus társ, tágas és gyors, de azért látszik rajta a kor, lassan három éves, és hiányozik pár kedves finomság, amitől igazán nagyszerű lehetne. A 15,4 hüvelykes képernyőméret nekem pont megfelel, és elegendő a felbontása is.

Apple MacBook Pro June 2009

Erre itt van az új MacBook Pro 15”, amelyben minden benne van, amire csak vágyom, és még több:

  • unibody: egyetlen alumíniumtömbből kivágott alaptest, plusz mágneses zár,
  • új képernyő: ellenálló üvegborítású, LED-háttérvilágítású, még nagyobb színtartományt megjelenítő,
  • beépített akksi, jóval nagyobb élettartammal és kapacitással,
  • 8 GB-ig bővíthető RAM (a jelenlegi gépem 3 GB-ot enged),
  • SSD-opció, amellyel élni szeretnék,
  • beépített SD-kártyaolvasó, végül is praktikus,
  • és persze minden modern, a legújabb proci, chipset, DisplayPort stb.

Ez a következő célpont. Remélem, az EPAM is támogat ezen a törekvésemben, és nem vagyok magamra utalva. :)

A leendő telefonom: iPhone 3G S

Még mindig a legelső iPhone-verziót használom, törött képernyővel, sérült LCD-vel, mégis boldogan. Komoly előrelépés volna az egy évvel ezelőtt megjelent iPhone 3G is (Helló, 3G! Helló, GPS!), de a most bejelentett új verzió végképp. A különbség az előző változathoz képest megtekinthető itt szép, táblázatos formában: iPhone 3G vs. iPhone 3G S: the tale of the tape

introducing-apple-iphone-3g-s.png

Lássuk csak, miért érdekes az iPhone 3G S:

  • Gyors, ezt jelenti, ugye, az S betű, de senki sem tudja még a részleteket, valószínűleg gyorsabb proci, több RAM (256 MB a 128 helyett?), és jobb 3D-lapka. Nyilván eltart egy darabig, mire ki mernek adni olyan játékokat, amelyek esetén javasolják az új iPhone-t, de csak idő kérdése.
  • 32 GB: végre több háttértár, hogy jó minőségben legalább a kedvenc zenéim ráférjenek, meg néhány webcast és podcast.
  • Új kamera: 3 megapixel, autófókusz, makró, 30 fps VGA-felbontású, szerkeszthető videó, jobb minőség kevés fénynél — ez mind nagyon kell.
  • Iránytű, integrálva a térképpel, ami nekem nagyon tetszik, a papírtérképet is mindig beforgatom.
  • Jobb akkumulátor-kapacitás (nem tudni, hogy egy jobb vezérlőlapka miatt-e).
  • A hangvezérlés is egész korrektnek tűnik, és a hívásindítások mellett lehet vicces dolgokat is csinálni vele (péládul megkérdezni, milyen szám megy, meg hogy még ilyeneket játszon), bár még nem látom magam előtt a helyzetet, hogy használnám, talán az autóban egyedül ülve.

Jó lett volna még valami vagány új külső, pl. gumírozott hát, de ne legyünk telhetetlenek.

Ha most is lesz hazai termékindító buli a T-Mobile-nál, akkor ott leszek, és megveszem az első napon.

A leendő operációs rendszerem: Mac OS X 10.6 Snow Leopard (szószátyáran)

Elnézve az operációs rendszerek fejlődését az elmúlt évtizedekben, egyrészt mindegyik nyilván valamilyen technológiai architektúrára épít, azt feszegeti, terjesztgeti, rajta építve egy jókora funkcionális réteget, követve a divatokat és a konkurenciát, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy mindezt egy sajátos, rá épült ökoszisztémában lavírozva teszi, a partnerek, fejlesztők és vevők kényes egyensúlyában. Nyilván minél nagyobb ez az oldal, annál inkább háttérbe szorul a technológia és a funkcionalitás. A Microsoft ökoszisztémája hatalmas. Szinte magam előtt látom a tehetséges mérnökök frusztrációját, ahogy újra meg újra megtorpanásra és megalkuvásra kényszerülnek amiatt a hatalmas teher miatt, amelyet ez a kiterjedt ökoszisztéma jelent. Ami egyrészről áldás, az a másik oldalról valódi átok.

Az Apple operációs rendszere jóval kevesebb helyen fut, de ezzel a terhe is sokkal kisebb. Megtehette 2000 környékén, hogy régi, MacOS nevű operációs rendszerét a BSD-alapokon nyugvó, NeXT-féle OPENSTEP-re alapozva a gyökeresen más Mac OS X-re cserélje (virtuális dobozba szorítva a előzőt, hogy biztosítsa a folyamatosságot), majd felhasználva ezt az alapot, szépen építgesse az ablakozós világok legjobbikát, miközben jóval kevesebbet kellett törődnie a felhasználók beidegződéseivel és a nagyvállalatok idióta igényeivel.

A Mac OS X első megjelenése óta, amely a 10.0-s verziószámot kapta, ezekkel a szép egyenletes és folyamatos lépésekkel mára eljutottunk a 10.5-ös ágig, amely a Leopard kódnevet kapta. A verziók meglepő gyors egymásutánban következtek, mindig bővítve, kiterjesztve az előzőt. Nem kellettek ígéretek nagy váltásokról, mindig egyre több és jobb érkezett.

apple-mac-osx-snow-leopard.png

Az új 10.6, vagy Snow Leopard nemcsak kódnevében és olcsó upgrade-árában is kifejezi, hogy az előző továbbcsiszolása, belső megújítása, kevés látványos külső újítással. A reklámozott újdonságok itt olvashatók: Mac OS X Snow Leopard Enhancements and Refinements

A sok apró finomítás és a jobb QuickTime mellett két főbb újdonságról van szó:

  • technológiai megújulás: most már nemcsak támogatott a 64 bit, de a teljes alap ez, plusz Grand Central Dispatch néven kényelmes felület a többmagos processzorokra való programozáshoz, valamint az OpenCL nevű erőmű-rendszer,
  • teljes Exchange 2007-támogatás, beépítve: az Exchange a legelterjedtebb vállalati levelezőrendszer, és ezentúl végre nem kell másodrangú felhasználónak éreznie magukat a maceseknek, mostantól minden felár nélkül beépítve az alapalkalmazásokba, kompromisszum nélkül, elegánsan, jobban mint az Outlookban (az Office 2008 for Mac részeként kapott Entourage nem ér fel teljesen az Outlookhoz).

(Örültem volna még, ha a 10.6-ba bekerül a felbontásfüggetlenség, és akkor lehetne a számítógép felbontása nagyobb, a kép meg szebb, de nem kritikus dolog, és így legalább jelentős számítási kapacitást spórolhatunk.)

Ja, és egy új egér lett volna még kedves, hogy teljes legyen a gyereknap. :)

 1 2 3 … 12 Next →

Névjegy

Home page: gaborlenard.com

Lénárd Gábor (gaba)

Lénárd Gábor
Systems Analyst, EPAM Systems

gabakukac lénárdgábor ponthu